Ókori méhészet

2007 szeptember 8. | Szerző: Lylia

Majd háromezer éves méhészet nyomaira bukkantak a Te- Avivtól délre fekvő Rehovot ókori romjai között. A lelet érdekessége, hogy a kaptárak a város központjában álló épületben kaptak helyet, ami szokatlan figyelembe véve, hogy több ezer méh számára nyújtott otthont.

 

Az egyik lehetséges magyarázat szerint vallási szertartásokhoz használták az itt készült mézet és így praktikussági okokból hagyták a kaptárakat is a közelben.

 

Azonban talán kevesen tudják, hogy egészen a XIX. századig a méhészetet inkább tekintették rituális tevékenységnek, mint tényleges fizikai munkának. A méhekhez fűződő rituáléknak, babonáknak nagy szerepet tulajdonítottak, így a méhészeti szakkönyvek is inkább tekinthetők egyfajta varázskönyvnek, mint gyakorlati útmutatónak.

 

Varázslatos méhek

 

A méhek akár merre is járunk a világba, a termékenység, a gazdagság szimbólumai voltak. Különös megbecsülés és tisztelet övezte őket, így nem meglepő, hogy a legkülönfélébb természetfeletti tulajdonságokkal ruházták fel őket.

 

Szorgalmuk, társadalmi rendszerük példamutató az emberek számára, akik megjelenésük és életmódjuk miatt a bölcsesség, a jólét, az aktív élet megtestesítőjeként tekintettek rájuk a kaptárakat pedig az ideális állam és az aranykor jelképének tartották.

 

 

 

Ezenkívül esküvőkön, temetéseknél, egyéb rituáléknál tartósító- és fertőtlenítőszerként egyaránt használták. De készítettek belőle mézbort, mézsört is, melyeket szintén rituális alkalmakkor szolgáltak fel.

 

 

Veszélyben?

Az elmúlt időszakban több helyről is értesülhettünk róla, hogy egy vírus tizedeli a méhészeteket, mely 2006-ban Magyarországra is elért. A tudósok egyelőre borúlátóak, mert ugyan a betegség kiváltóokát sikerült felfedezni, de védekezni ellene nem tudnak.

 

Kapcsolódó:

Vírus okozza a méhek világméretű pusztulását

Méhészet.lap

Ezotéria.lap

 

www.lylia.hu