Cigánymágia

1.0Egy boszorkány naplójahttps://lylia.cafeblog.huLyliahttps://lylia.cafeblog.hu/author/Lylia/Cigánymágia Cigány kártya<IMG class=blogkep style="WIDTH: 188px; HEIGHT: 299px" height=433 src="https://lylia.cafeblog.hu/files/cigany.jpg" width=276 align=right><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p> <o:p> </o:p> <o:p></o:p> A kártya igen fontos szerepet tölt be a cigányság életébe. Nemcsak mint játék, hanem mint jós-eszköz, bár a határok náluk összemosódnak. A gyermekek 6-8 éves koruktól kezdve ismerik a kártyalapokat. Nem tanítják külön a szülök számukra, hanem egy csoporton belül, az idősebbektől lesik el a fortélyokat. 10-12 éves korukra túlnyomó részben a fiúk azok, akik ezzel múlatják az időt. Ekkor már megkülönböztethetünk rituális és profán célú időtöltést.<o:p></o:p> A rituális időpontokban játszott kártyajátéknak fontos szerepet tulajdonítottak. Ilyen az adventi időszak, a karácsony, a szilveszter, illetve a halotti tor. Előzetes megegyezés alapján, aki ezekben az időpontokban nyer, az egész évben szerencsés lesz, kivétel ez alól a halotti tor, ahol az elhunyt hozzátartozóinak hoznak így szerencsét, jókedvet az életükbe. A kártyázás mindig pénzben történik, de sohasem játszanak nagyobb összegekkel. Itt a pénz mint az érték szimbóluma jelenik meg és így teljesen lényegtelen, hogy mi a valós értéke.<o:p></o:p> A lányok kisgyermekkorukban ismerkednek meg szintén a cigányvető kártyával, majd serdülőkorukra teljes biztonsággal használják. Ősi kereseti lehetőségük ez a cigányasszonyoknak, amely mind a mai napig él és folyamatosan változik. Egyes elemei háttérbe szorultak, mások viszont kialakultak, megerősödtek. Maguk a cigányok is úgy gondolják, hogy a kártya nem mutatja meg a jövőt. Erős, kifinomult intuíciójuk az, mely segít nekik a tanácsadásban.<o:p></o:p> A cigány vetőkártya 36 lapos, melyet nagyon egyszerű ábrák illetve egy szavas feliratok jellemeznek, mely a kártya elsődleges értelmét adja meg. <o:p></o:p> <o:p> </o:p> <H3 style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Más jóslási módszerek<o:p></o:p></H3> Elterjedt jóslási módszer volt az 1600-as években a cigányság körében a tojássárgájából jóslás, - lekonomancia - mely feltételezhetően asszír eredetű és még vándorlásuk elején került be az életükbe. A jósnő a tenyerébe ütötte a tojást, majd addig „súgott-búgott”, míg a tojás sárgája felkúszott a keze hajlatára. A kérdés feltevés után, ha a tojás megmozdult a válasz igenlő volt, ha mozdulatlan maradt a válasz nemleges volt. Ugyanezt a tematikát követte a csiga-jóslás is, ami szintén nagy népszerűségnek örvendett a kései középkorban. Ha a csiga a kérdésfeltevés után felfelé indult el a válasz pozitív volt, ha nem mozdult, akkor negatív volt.<o:p></o:p> <H3 style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><o:p> </o:p></H3> <H3 style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Átkok<o:p></o:p></H3> <o:p> </o:p> A cigányság körében, gyakori volt az átkozás. A nézeteltéréseket egymás között - egy csoporton belül – ezzel oldották meg. A vajda összehívta az ellenséges családokat, akik ilyenkor felvonultak teljes létszámba, és a földre heveredve, fekve, térdelve, elkezdték egymást átkozni a lehető legtalálékonyabb módokon<o:p></o:p> <o:p> </o:p> <H3 style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Hiedelemvilág<o:p></o:p></H3> A cigányok körében is éltek a Kárpát-medence más népeinél is fellelhető jellegzetes hiedelmek: lidérc, ördög, farkasember, míg a ma etnospecifikus vonásnak tartott jelenségeknek (mulo, sorsmadarak stb.) egyáltalán nem bukkanhatunk rá a történeti emlékeire<o:p></o:p> A Mulo halva született gyermek lsd. Halottkultusz.<o:p></o:p> Sorsmadarak lsd uringyék, vészmadár<o:p></o:p> <o:p> </o:p> <o:p> </o:p> <H3 style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Füvesasszonyok<o:p></o:p></H3> <o:p> </o:p> Sokan a cigányok közül ismerték a füvek titkát, varázslatos gyógyerejüket. Elsősorban a vajda felesége látott el a csoportban ilyen tisztséget; értett az ártalmas betegségek gyógyításához, illetve a fogamzásgátláshoz, de sem a metódusokra, sem a felhasznált anyagokra nincsen írásos bizonyítékunk.<o:p></o:p> A boszorkányperek iratai között találunk olyan feljegyzéseket, ahol a cigány javasasszony nyálas fonalat adott hideglelés ellen, illetve „kenőorvosságot” is készítettek állatok számára is. Több utalást is találhatunk arra vonatkozóan, hogy a cigányok talizmánokat, gyógykenőcsöket árultak. <o:p></o:p> <o:p> </o:p> <H3 style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Hit<o:p></o:p></H3> <o:p> </o:p> Nagyon kevés írásos bizonyítékunk van arra vonatkozólag, hogy a cigányok miben hittek és miben nem. Jacob Tollius 17. századi németalföldi utazó szerint a cigányok pogány szokás szerint tiszteltek valamilyen istenséget, de ennél többet nem tudunk vallási képzeteikrõl. <o:p></o:p> Hitvilágukon erőteljes nyomott hagyott az Örményországban eltöltött idő, ahol megismerkedtek a kereszténységgel. Vallásuk szinkretikus vallás, a régi pogány elemek, hiedelmek jól megférnek a keresztény Sara, Mária-imádattal. A fő sajátossága, hogy nem jelenik meg benne a lelkiismereti konfliktus, és az isteni kegyelem aktusa. <o:p></o:p>rich