A szinkronicitásról; a véletlenek szerepe az életünkben.
2007 szeptember 30. | Szerző: Lylia |
Mindenki életében megtörténtek, olyan események, melyeket látszólag nem kapcsolt össze, semmilyen okozati kapcsolat, de ő mégis úgy érezte a szíve mélyén, hogy nem véletlen, hogy ez pont most, pont így történt meg.
Carl Gustav Jung svájci pszichoanalitikus használta elsőként a szinkronizmus kifejezést a jelentőségteljes egybeesések leírásánál, „A szinkronicitás , mint az akauzális összefüggések elve” -„Synchronizitat als ein Prinzip akausaler Zusammenhange” című esszéjében 1980-ban. Úgy vélte, ha léteznek oksági – kauzális jelenségek, akkor semmilyen okunk nincs azt gondolni, hogy nem léteznek akauzális, vagyis okságot nélkülöző jelenségek.
Ha kimegyek az ajtóhoz levegőzni, és közben elsétál egy macska a kert előtt az feltehetőleg csak szinkronban, történik, de semmilyen kapcsolat nincs a két történés között. Azonban szinkronisztikusnak nevezhető pl. az az esemény, ha meghívtak egy találkozóra, de megáll az órám, eltűnik a lakáskulcsom, és a végén a megbeszélt találkozó időpontjában rám telefonálnak, hogy az illető sajnos rajta kívül álló okok miatt nem tud jelen lenni a találkozón.
Nincs kölcsönös kauzális magyarázat a fizikai és a pszichikai egyidejűségekre, ahhoz azonban, hogy egyidejű véletlenek legyenek, túlságosan valószínűtlen. Ha nem akarunk egy magasabb, transzcendentális rendeltetésből, mint okból kiindulni, akkor az egyedüli lehetőség az akauzális elmélet felállítása.
A szinkronicitás – egyidejűség – elve, tehát kimondja, hogy a látszólag egymástól független dolgok, események között is van egy magasabb rendű rendezőelv szerint irányított kapcsolat. Elismeri ugyan a véletlenszerűségeket, de ezeket más nézőpontból mutatja be.
Azt, hogy a világon léteznek akauzális összefüggések, azt egy 1982-es kísérlettel bizonyították be, igaz csak a mikrokozmoszra kivetítve.
De mivel ez a kísérlet önmagában nem bizonyítja azt, hogy ez a makrokozmoszban is ugyanígy működne, ezért vissza kell nyúlnunk a szinkronicitás mellett a másik két archaikus rendezőelvhez, az analógiához és a szimpátiához. Az analógia elve szerint egy erő, minden szinten, minden vele hasonló, kapcsolatban álló létezőben megnyilvánul – maga a görög eredetű szó is ezt jelenti, hogy hasonló, hasonlatosság. Ha a mikrokozmoszban megjelenik egy erős, dinamikus hatás akkor az a makrokozmoszban is megjelenik. A Tabula Smaragdina , melyet Hermész Triszmegisztosznak – háromszor legnagyobb Hermésznek – tulajdonítanak a második pontjában kitér a makro és a mikrokozmosz kapcsolatára.
„Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius”
„Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának mûveletét végrehajtsd.”
A másik ősi rendező elv a szimpátia, mely szerint azon dolgok melyek egyszer kapcsolatban álltak, továbbra is kapcsolatban lesznek, akkor is ha már megszűnt a fizikai kapcsolat.
Gondolok itt pl. a különféle od-hordozókra , melyek a népi varázslás folyamán használtak. Úgy vélték, ha egy bábut – ami viselte a tulajdonosának, akit szimbolizált, a legjellemzőbb vonásait, illetve a megfelelő helyen tettek bele hajat, körmöt, ruhadarabot – a megfelelő módszerrel meggyógyítottak, akkor az visszahatott az emberre is, és hamarosan ő is felgyógyult a betegségéből.
Ha már tudjuk, hogy egy magasabb rendező elv szerint, azon dolgok között is lehet oksági kapcsolat, amelyek között a logika nem lát. Akkor nincs más dolgunk, mint hasznosítani ezt a tudást a hétköznapokban és felismerni az egyes jeleket.
A Titok első felismerésének használata és eredményességének fokozása.
1. Tudatosítsd magadban, hogy életednek célja van és az események okkal, történnek.
2. Fogj hozzá, hogy életed minden eseményének megkeresd a jelentését.
3. Ismerd fel: a nyugtalanságban megnyilvánuló energia annak a jele, hogy változásra, mélyebb tudatosságra van szükséged. Figyelj a tested jelzéseire.
4. Ismerd fel, hogy amire figyelmet fordítasz az kitágul, kiterjed.
5. Vedd észre a jelzést, ha szükségét érzed, hogy beszélj valakivel, aki segíthet kérdéseid megválaszolásában. Merre fordul figyelmed? Ma mit vettél észre?
6. Bízz a folyamatban. Úgy élj, hogy engedd vezetni magad, ne erőszakkal kitűzött célok elérésére törekedj. Légy tudatában: így vagy úgy, de mindenképpen teljesíted életcélodat
7. Kezdj naplóírásba: jegyezd fel a szinkornisztikus eseményeket. A naplóírás kitűnő eszköz arra, hogy tisztázd saját gondolataidat.
Kommentek